Ada Coimbrába ment...

Ma két hónapja, hogy itt vagyok. Úgy érzem a maradék négy hónap nem is lesz elég mindenre... Szeretek itt lenni!!! Ne haragudjatok, hogy az elmúlt két hétben nem írtam, de egyre több minden történik, és egy-egy hosszú nap után már nincs energiám írni. Sokszor úgy érzem, hogy nem is tudom leírni azokat a dolgokat, amik történnek, nem tudom átadni az érzéseket, tapasztalatokat. Legszívesebben mindenkit elhoznék ide, mert akkor láthatnák, átélhetnék amit én. :)

Már teljesen megszoktuk a "menetrendünket". Hétfőn délelőtt Ludoteca, szokásos arcfestés, amiben már profik vagyunk. :) Délután egy új dolgot láthattunk, próbálhattunk ki, a neve Zarabatana. Ez egyfajta terápia, ahol cél a koncentráció, türelem, légzéstechnika fejlesztése. Négy gyermek volt, Aline (fizioterapeuta, lovasterapeuta és még sok más :)) tartotta a terápiát. Minden gyermeknek van egy speciális köpőcsöve és 6 "tölténye" (leginkább arra a tűre hasonlít, amivel vért szoktak venni), és egy céltáblára kell lőniük. Ez egyben verseny is, 10 kört játszanak, minden körben megszámoljuk a pontjaikat, de persze nem ez a fő cél. Miután a gyerekek végeztek, mi is kipróbálhattuk. Sokkal egyszerűbbnek tűnik amikor csak nézi az ember. :) A gyerekek jobbak voltak nálunk... Kedden lovasterápiára mentünk Katrinnal a farmra. Olga mondta, hogy menjünk a központba fél 10 előtt, mert a gyerekek fél 10kor indulnak. Azért megkérdeztük Alinet is, ő pedig mondta, hogy 3/4 10 előtt biztos, hogy nem mennek, így csak akkora mentünk. Nem volt ott senki, mi meg azt hittük már elmentek, így kerestünk egy sofőrt aki épp a farmra ment, és ő kivitt minket. A farmon még nem volt ott senki, mint később kiderült, csak kb. 5 perccel 10 előtt indulnak a gyerekek. :) Most már ezt is tudjuk... Úgy volt, hogy délután is ott leszünk, de elkezdett szakadni az eső, és a lovak nyugtalanok voltak, így Aline nem akarta folytatni, ezért hazamentünk. Délután 5től a rezidencián voltunk, végre megtudhattuk, hogy mi is lesz ott a feladatunk. Mindenféle programot szervezünk az ottlakó fiataloknak, felnőtteknek minden kedden 5től 7ig, aztán 8ig segítünk a vacsoránál. Az elkövetkező néhány hétben a húsvétra fogunk velük készülni. Ezen a napon még nem tartottunk foglalkozást, csak megismerkedtünk a lakókkal, és első megpróbáltatásként Paulo Maria-nak segítettem a vacsoránál, ami nem volt egyszerű feladat, de megoldottuk. :) Szerda délelőtt az óvodában voltam, ami nem volt annyira érdekes. Imádom a kicsiket, de a jelenlegi portugál tudásommal még nem igazán tudok velük mit csinálni. :(Meg igazából nincs is ránk ott nagyon szükség, mert szinte több a segítő mint a gyerek... Amit csináltam: 3 órán keresztül ültem egy vak, kerekesszékes fiú mellett egy zenélő játékot tartva, hogy tudja ütögetni. Az elején még biztos élvezte, ahogy én is, de egy idő után már nem volt izgalmas. Legközelebb megpróbálok valami mást is tenni! Délután a tornateremben voltam, ahol boccia-t játszottam kerekesszékes felnőttekkel. Azt hiszem fejlődök benne! :) Munka után elmentünk a lányokkal egy kávézóba, ahol megpróbáltuk megoldani a portugál házi feladatunkat. Igyekeztünk minden segítséget igyénbe venni, a szomszéd asztalnál ülőktől kezdve a pincérig. :) Végül arra jutottunk, hogy inkább befestjük a hajamat. Vettünk festéket, és Katrin befestette, meg kicsit vágott is belőle. Jó egy kicsit változtatni! Bár igazság szerint olyan túl sokat nem változott, mert a barna hajamat barnára festettük. :D Azért jó móka volt! :) Csütörtök ismét uszoda-nap volt, ezt már részleteztem eleget. :) Este Katrinnal elmentünk találkozni az ő egyik ismerősével és annak barátjával. Gondoltuk legalább gyakorljuk egy kicsit a nyelvet, de leginkább angolul beszéltünk, mert úgy könyebb volt. Pedig muszáj lenne rávennem magamat a beszédre... Péntek délelőtt Ludoteca volt, délután portugál óra, este pihenés. Szombaton Lisával elterveztük, hogy elmegyünk a közeli piacra, el is mentünk, csak piac nem volt. :) Valószínűleg azért, mert kicsit csepergett az eső, meg nagyon fújt a szél. Így inkább bementünk a városba, sétáltunk, elmentünk az egyetemre, ahol még egy terembe is bementünk, mert nyitva találtuk az ajtót. :) Este bulizni mentünk, ami olyan jól sikerült, hogy reggel 10 volt, hogy hazaértünk. :D Szereztünk egy új barátot, aki megmutatta nekünk a város néhány nevezetes helyét, és mivel az egyetemen tanít, bepillantást nyerhettünk az orvosi kar egyes részeibe is. :) A nap további részét alvással töltöttem. Hajnal 1kor arra ébredtem, hogy Katrin, Agneta és Lisa ébresztgetnek, hogy menjünk valahova kávézni! Hát nem voltam túlzottan boldog, nem is keltem fel, bár így utólag azért vicces volt. :)

Ez a hét is nagyjából a menetrend szerint telt. Hétfőn most nem Alinenal voltunk a Zarabatana foglalkozáson, hanem José Guilhermevel, aki még részletesebben elmagyarázta ennek jelentőségét, és újra ki is próbálhattuk. A gyerekek még mindig sokkal jobbak nálunk. :) Kedden elmaradt a lovasterápia, így Katrinnal elmentünk találkozni egy brazil lánnyal, aki itt tanul Coimbrában. Szerencsénkre ő nem volt hajlandó angolul beszélni, így most tényleg gyakoroltunk. :) Délután mentünk a rezidenciára, ahol megtartottuk az első foglalkozást: papírmasé tojást készítettünk. Előző héten leadtuk a listát Olgának, hogy mire lesz szükségünk, és elmagyaráztuk, hogy mit fogunk csinálni. Erre mikor megérkeztünk, rá kellett jönnünk, hogy nem olyan ragasztót kaptunk amilyenre szükségünk lett volna, de jött Olga és mondta, hogy jó lesz az, mert ő tudja, hogy ez kell hozzá. Nem volt mit tenni, megcsináltuk azzal, majd jövő héten meglátjuk, hogy sikerült-e, mert idő kell a száradáshoz. Egyenlőre nem jött el túl sok ember foglalkozásra, csak 5-6, de így legalább mindenkivel tudtunk foglalkozni. Teljesen más volt a felnőtt emberekkel dolgozni, mint a központban a gyerekekkel. Valahol könnyebb is meg nehezebb is, de mindenképpen izgalmas! Szerdán délelőtt az oviban voltam, de most másik csoportban, viszont ott se volt rám túl nagy szükség... Azért lefoglaltam magam, igyekeztem legalább jobban megismerni a gyerekeket. Délután a tornaterembe mentem, ahol kiderült, hogy Ana Julia, akivel lennem kéne, nincs ott, de maradjak nézni a többieket. Kb. egy órát vártam mire a többiek megérkeztek, majd fél óráig figyeltem a játékot (boccia). Mindig megdöbbenek hogy mennyire jól játszanak! Este elmentünk egy kávézóba egy új ismerősünkkel, Carlossal, akit kedden ismertünk meg a rezidencián, ő is segített a papírmasé készítésben. Újabb ember akivel gyakorolhatjuk a nyelvet, ráadásul nagyon jó fej, végignevettük az estét. Később Carlosnak mennie kellett, de jött Gonzalo és Ricardo (akikkel múlt héten találkoztunk) így nem maradtunk társaság nélkül. Hajnal kettőkör azért már mi is hazamentünk, mert csütörtökön mégicsak dolgoznunk kellett. Legalábbis mi úgy tudtuk... Reggel Katrinnal bementünk a központba 10re, amikor is kezdődik a hidroterápia. Ekkor Olga közölte velünk, hogy bocsi, de tisztítják a medencét, így ma nem kell mennünk az uszodába. Arra még nem tudtunk rájönni, hogy miért nem tud legalább 10 perccel azelőtt telefonálni, hogy el se induljunk otthonról... Mivel már úgyis felébredtünk, meg eljöttünk otthonról, így bementünk a városba, sétáltunk egy kicsit, majd ebédidőre visszamentünk a központba, utána pedig haza. Este vendégeink jöttek, Gonzalo és Ricardo. Gonzalo hozott alapanyagokat, és készített Sangriát, ezután Katrin levágta Gonzalo haját, én pedig vacsorát főztem. Később mindannyian (mi öten és a két fiú) elmentünk a városba bulizni, ahonnan reggel hatkor értünk haza. Katrinnal eldöntöttük, hogy már felesleges lefeküdnünk 3 óra hosszára, így megreggeliztünk, de fél 8kor már nem bírtuk tovább, így lefeküdtünk aludni. Másfél óra alvás után mentünk dolgozni, kissé fáradtan... De hát egyszer ki kellett próbálnunk a csütörtöki bulit, mert ez a diákok estéje, tele van ilyenkor a város! :) A Ludotecában voltunk, így nem volt nehéz feladatunk. Ebéd után pedig hazajöttünk, és aludtunk egy keveset. Este újabb találkozónk volt, egy újabb portugál ismerőssel, Filippe-pel és barátjával Tiagoval. Elmentünk egy hangulatos kávézóba, ahol esténként élő fado van. Ez egy különleges hely, mert egy asztalon van egy gitár, és aki szeretne elveszi, és játszik rajta, énekel. Szerencsénkre jött egy társaság, akik fantasztikusan énekeltek, játszottak! Tényleg hihetetlen volt, imádtam!!! Ma, vagyis már tegnap (mert jelenleg hajnali fél három van), elmentünk végre a piacra, de sajnos már csak a végére értünk oda. Nagyon szép idő volt, úgyhogy úgy döntöttünk elmegyünk a folyóhoz. Persze mire odaértünk a nap már nem sütött, helyette fújt a szél, és majd megfagytunk. Ilyen a mi formánk. :) Körülbelül 15 perc után egy kávézóban kötöttünk inkább ki. :) Este filmeztünk, portugálul, portugál felirattal megnéztük a L'ecsó című mesét. Még szerencse, hogy már láttam magyarul, így értettem a lényeget. :) Most pedig megyek aludni. Megpróbálok majd sűrűbben írni, de nem ígérek semmit! ;)