Ada Coimbrába ment...

 Visszatértem, és minden visszaállt a régi kerékvágásba. Lisszabonban nagyon jól éreztem magamat, de jó visszatérni. Múlt hét csütörtökön indultunk, és most kedden jöttünk vissza. Amint már írtam, ez egy on-arrival training volt azoknak az EVS önkénteseknek, akik nemrég (1-2 hónapon belül) érkeztek Portugáliába. Nagyon sokszínű volt a társaság, nem csak Európa, de Dél-Amerika is képviseltette magát. Volt brazil, spanyol, francia, luxemburgi, finn, lengyel, török, német, osztrák, szlovákiai magyar, észt, lett, litván, olasz... Szóval szinte tényleg minden országból jöttek. Érdekes volt ezeket az embereket megismerni, bár néha nehézkes volt a kommunikáció. A brazil srác például csak portugálul beszélt, így nem igazán tudtunk beszélgetni, de nagyon jól kijöttünk, és rengeteget kommunikáltunk kézzel-lábbal. :) Rengeteg programot szerveztek nekünk, megpróbálom összeszedetten leírni őket, de nem ígérek semmit. Az elején ismerekedés, egy kis csapatépítés várt ránk, igyekeztünk akklimatizálódni a környezethez. Este informális keretek közt folytattuk a beszélgetést, igyekeztünk megtanulni egymás nevét, és próbáltuk minél jobban megismerni egymást. Összesen kb. 22-en voltunk, így a nevek megjegyzése nem volt egyszerű feladat. A pénteki nap egy kicsit komolyabban telt. Beszéltünk az önkéntességről, bemutattuk a projektjeinket, majd összegyűjtöttük, hogy kinek milyen kétségei, nehézségei és pozitívumai vannak az itt töltött idővel kapcsolatban. Paolo, a tréner, nagyon sok segítséget nyújtott abban, hogy hogyan kezeljük az egyes problémákat, hogyan tudjuk legjobban kihasználni az elkövetkező időszakot. A trainig során 3 alapszabály volt: be you, be happy, be free (légy önmagad, légy boldog, légy szabad). Ez fejezi ki legjobban a Lisszabonban töltött időszakot. Péntek este önkéntesen felkerekedtünk, és felfedeztük az éjszakai életet a fővárosban. Meglepő volt, hogy ez is mennyire különbözik az itthoni élettől. Rengeteg kis szűk utca van, tele bárokkal, kávézókkal, de az emberek csak megveszik az italaikat, és kint állnak az utcán. Hajnal 1-2 órakor már szinte mozdulni sem lehet, annyira tömeg van az utcákon. Majd hajnali 3-4 óra körül elkezdenek behúzódni az emberek a bárokba, elkezdenek táncolni, és reggel 6-7-ig meg sem állnak. Miután felfedeztük éjszakát, szombaton egy játék keretében nappal is jobban megismerhettük Lisszabont. 4 csoportra voltunk osztva, minden csoport kapott egy útitervet, meg költőpénzt és csak az volt meghatározva, hogy bizonyos időpontokban, bizonyos állomásokat érintenünk kell. Az állomásokon érdekes feladatok vártak minket, mint pl.: írni kellett egy dalt portugálul, ami kifejezi az aznap történteket. Az utolsó állomás egy étteremben volt, ahol fantasztikus vacsorát kaptunk, és ezután eredményt hirdettek a trénerek: a mi csapatunk nyert! :) Kaptunk egy Punkarte című bakelitlemezt, amiből csak 500 db van a világon. :) Vasárnap délelőtt kipihenhettük magunkat, majd délután portugál táncházat tartottak nekünk, tradicionális táncokkal és zenékkel. Este ismét informális programot szerveztünk magunknak: Sangriát készítettünk, és idétlen játékokat játszottunk. :) Hétfőn kirándulni mentünk. Először elmentünk egy helyre, ahol tradicionális portugál csempét készítenek (azulejo). Láthattuk a folyamatot, és mi magunk is elkészíthettük a sajátunkat. Fantasztkius élmény volt! Ezután egy farmra mentünk, ahol sajtkészítést láthattunk, és mi is kipróbálhattuk. Itt ebédeltünk, és hát ezt nem tudom hogy kifejezni, de finomabbnál finomabb ételekkel vártak minket, ami után egy darabig mozdulni sem bírtunk. Paolo figyelmeztetett minket, hogy vigyázzunk a portugál édességekkel, mert az önkéntesek általában 4-5 kg plusszal mennek haza... Nehéz ellenállni! :) Az ebéd után sétálgattunk a farmon, majd elmentünk bort kóstolni. A napot végül azzal zártuk, hogy lementünk az óceánparta. Azt hiszem erre mindig emlékezni fogok! Nem volt túl jó idő, de hárman úgy döntöttünk (én voltam az értelmi szerző :)), hogy bemegyünk a vízbe, ezt nem hagyhatjuk ki. Úgyhogy levettük a cíipőt, feltoltuk a nadrágot, és térdig "megmártóztunk" az óceánban. Nagyon-nagyon jó volt, és nem is volt túl hideg! Mire visszaértünk a szállásra, már mindenki nagyon fáradt volt, így viszonylag korán lefeküdtünk. A kedd értékeléssel és búcsúzkodással telt. Az biztos, hogy ezt a néhány napot nem fogom elfelejteni! Nehéz is lenne, mert megegyeztünk a többi önkéntessel, hogy meg fogjuk egymást látogatni, így szinte egész Portugáliát fel fogjuk fedezni!

Szerdán újra elkezdődött a munka a központban. A délelőttöt az iskolában töltöttük, én újra az integrált osztályban voltam, ahol hasznosíthattam végre az egyetemen tanultakat. Magyar és matek óra volt, és én segítettem az egyik integrált gyermeknek. Izgalmas volt, teljesen spontán jött, mert láttam, hogy nem tud haladni, így odaültem mellé. Aztán egész délelőtt ottragadtam. :) Segítettem neki a másolásban, és a matekfeladatok megoldásában is. Ebédnél a szokásos módon segítettünk, majd délután Olgával volt megbeszélésünk. Beszámoltunk a trainingről, majd értékeltük az eltelt 1 hónapot. Hát igen, már több mint egy hónap eltelt, el sem hiszem. Megkaptuk végre a "beosztásunkat", hogy az elkövetkező időkben ki hol lesz, és mit fog csinálni. Agneta és Lisa mennek a farmra 3 hónapra, Alina, Katrin és én pedig a központban leszünk, aztán pedig cserélünk. Jó lesz végre megszokott menetrend szerint dolgozni, így most már mindig (vagy legalábbis az idő nagy részében) tudni fogjuk mikor, és hova kell menni. Csütörtökön egész nap az uszodában voltam, és ez most már így lesz 3 hónapig. Fárasztó volt, de élveztem. Az a rossz benne, hogy reggel átöltözök, aztán ebédidőre visszaöltözök, aztán délután újra átöltözök, majd megint vissza...szóval az egész nap öltözködésből áll, de megéri! Délelőtt külsős csoport volt hidroterápián, délután pedig az iskolából ismerős gyerekek. Mindkettő másért jó. :) 5-től még portugál óránk is volt, de a hosszú nap után, nem igazán tudtunk figyelni, ráadásul belemélyedtünk a nyelvtanba, igeidők, módok, stb... hát nem egyszerű. :S Ma délelőtt a Ludotecaban voltam Katrinnal, lassan kívülről tudjuk a mesét. :) De ma megtanultam, hogyan kell arcotfesteni. :) Engem is kipingáltak, így legalább "csinosan" mehettem a délutáni karneválra. Ugyanis ma karnevál nap volt a központban. Minden gyermek beöltözött valaminek, és a dolgozók többsége is. Délután közösen elindultunk és sétáltunk a környéken a jelmezekben. Nagyon hangulatos volt! :) Ez most a karnevál-időszak itt, így szabadságot kaptunk jövő héten hétfőtől szerdáig (a kedd hivatalos karnevál-nap egész Portugáliában!), amit ki is fogunk használni. Holnap megyünk Torres Vedras-be, ahol (mindenki ezt állítja) a legjobb karnevál van. Vasárnap jövünk haza, majd egy nap pihenés után, kedden megyünk Figuera de Foz-ba, ahol szintén nagy party van. Most pedig megyek takarítani, mert szalad a lakás, és Doutore Maria Piedade megint jön főzni nekünk. :) Tegnap összefutottunk vele, és közölte, hogy hiányzunk neki, úgyhogy ha nem bánjuk, jön és főz. Hát persze, hogy nem bánjuk! :) Szép hétvégét mindenkinek!